A kisállatos világban a „prémium széna” ma már rendkívül gyakran használt kifejezés. A gyártók érthető módon előszeretettel címkézik így saját termékeiket, és persze a felelős gazdik is szeretnék a legjobbat a kedvenceiknek. Egy ilyen médiazajban nagyon nehéz tisztán látni, eldönteni, hogy kinek hihetünk, melyik infó a hiteles.
Rögtön az elején érdemes világossá tenni: a prémium széna nem egy hivatalos minőségi kategória, hanem egy marketing címke. Mégis: létezik valódi minőség, amit valóban ugyanaz a szó jelölne, ha közösen határoznánk meg. A kérdés az: milyen ismérvek mentén tudjuk megkülönböztetni a tényleg kiváló beltartalmú, jó struktúrájú, kisállatok számára biztonságos, szívesen fogyasztott szénát a kevésbé kielégítő típusuktól?
Az első és legfontosabb felismerés: egy széna nem attól prémium, hogy szép zöld színe van. A növények színe még nem árulja el sem az ásványi anyag tartalmat, sem a karotin mennyiségét, sem a mikotoxin-szintet. Egy széna lehet méregzöld és lehet beltartalmilag gyenge, sőt: ha lassan száradt, akár mikrobiológiai kockázatot is hordozhat.
A valódi minőséget a szakértők szerint leginkább az határozza meg, hogy milyen állapotban volt a növény a kaszálás pillanatában. A növénytermesztési szakmán belül evidencia, de a hobbi állattartóknál kevésbé ismert: az időzítésen dől el minden. A széna beltartalma gyakorlatilag napok alatt le tud romlani, ha rossz időben történik a kaszálás. A túl korai kaszálásnál kevés a strukturális rost, ami sokat ronthat a széna minőségén. A túl késői kaszálásnál a növény már elfásodik, megkeményedik, az emészthetősége romlik, a lignin arány felmegy, és az állat kevesebbet fog belőle valójában enni. A prémium széna tipikusan az első vágásból származik, de nem a legelső, pelyhesen zsenge fázisból – hanem éppen a kalászolás elejéről, amikor már van roststruktúra, de még nincs túlérlelve.
Aztán ott a szárítás, amellyel kapcsolatban a technológia jelentőségét szintén nem lehet eleget hangsúlyozni. Ha a széna gyorsan és tisztán tud száradni, akkor megmarad a karotin tartalom, az aromaanyagok nagy része, és minimális lesz a penészkockázat. Ha a szárítás túl lassú, vagy ha belegőzöl egy kicsit a bála belseje, hiába a gyönyörű zöld szín, lehet mikotoxin-szennyezés. Ezt sokszor szemmel nem is látod. A valódi prémium széna emellett nem porzik bontáskor, selymes tapintású, és nincs fojtó, szúrós, poros hatása. Ehelyett eleven zöld fűillat jön belőle, gyakran édes, mézes vagy virágos aljegyekkel. És ez nem lényegtelen információ: a növény aromakomponensei bioaktív anyagok, ennek nyomán az illat az egyik legjobb indikátor arra, hogy magas maradt-e a beltartalom.
Ezt követően érdemes figyelmet fordítanunk a pontos összetételre. Kisállatoknak – legyen az nyúl, tengerimalac, csincsilla – a legjobb univerzális alapszéna a füves, timothy-domináns vagy jó minőségű réti keverék. Nem a lucerna az általános főszéna. A lucerna magasabb fehérje- és kálciumtartalma miatt kiváló kiegészítő lehet snack formában, cubes-ban, pelletben, kontrollált mennyiségben, de főszénának nem biztos, hogy jó választás hosszú távon. A réti vagy timothy széna stabilabb, biztonságosabb és természetesebb egyensúlyt ad.
Ezen a ponton az elméleti meghatározások mellett egy gyakorlati tudnivalóra is érdemes felhívni a figyelmet: a prémium széna gyártók feltüntetnek valami fajlistát, vagy legalább domináns növényt. Ha valami csak annyit ír, hogy széna, vagy prémium keverék, de nincs információ arról, hogy miből áll, melyik vágás, mikor kaszálták, az jogosan lehet gyanús.
Nagyon fontos emellett az is, hogy a gazdi hallgasson a saját megérzéseinkre, és persze az empirikus tapasztalatra. Ha a fenti listán végigmenve problémát találunk, akkor tájékozódjunk, tegyük fel a megfelelő kérdéseket. És az is gyakori tanács, hogy teszteljük az állattal a terméket, figyeljük az ő reakcióit.
A prémium széna definíciója tehát a lényegében középpontba helyezi a növényélettant és a szárítás technológiáját. Nem a szín a döntő, nem a márka a lényeges. A döntő az, milyen beltartalommal érkezett meg a széna abba a zacskóba. A prémium széna: optimális időben és módon kaszált, gyorsan és tisztán szárított, magas bioaktív anyag-tartalmú fűfélék keveréke, minimális mikotoxin kockázattal, selymes tapintású, jó aromával. A kisállat szempontjából pedig a valós minőséget nem az határozza meg, hogyan mutat a polcon, hanem hogy mit tesz a bélrendszerével. A jó széna stabilabb széklettel, több rágási idővel, jobb stresszkezeléssel jár.
A Samerberger széna mögött nem szép csomagolás van, hanem valódi mezőgazdasági minőségbiztosítás. Saját bio-minősített, vegyszermentes gazdaságból származik a széna, műtrágya nélkül, alpesi klimatikus környezetben (Alpok perem). Ez az induló növényélettani alap már önmagában ritka a piacon: kevesebb környezeti stressz, magasabb bioaktív anyag jelenlét, tisztább aromakémiával. A kisállat szempontjából ez azért fontos, mert a magasabb beltartalom és a tisztább növényi háttér közvetlenül adódik át a szénába: ilyen bázison már a széna mint fő táplálék valóban jelent táplálkozási hozzáadott értéket.
Ami a Samerbergernél különösen erős plusz: a professzionális, kontrollált szárítási rendszerük van. Ez az a pont, ahol általában eldől egy széna: vagy megmarad a karotin/aromaanyag és alacsony marad a mikotoxin kockázat, vagy nem. A Samerberger a kontrollált szárítással ezt a kritikus minőségi faktort viszi „biztos kézre”, és mellé hivatalos bio tanúsítást és származási dokumentumot is ad. Vásárlói oldalról lefordítva: itt nem egy marketing „prémium” címkéért fizetsz, hanem egy olyan szénáért, amelynél a termelési folyamat olyan, amilyennek egy kisállat-széna gyártásnak valójában lennie kellene.
Ha nem akarsz lemaradni a hasonló bejegyzésekről, kövesd blogunkat és iratkozz fel a cikkfigyelőre!
